Gyerekként éltem meg a videó magyarországi térhódítását. Nekünk nagy dolog volt, hogy akkor nézzük a filmeket, amikor kedvünk van hozzá. Korábban a tv-adás nagyon kőkorszaki módon volt elérhető. Ma már olyan nehéz elképzelni, hogy hétfőnként nem volt adás, csak egy csatornát nézhettünk, és azt is csak fekete-fehér készüléken, plusz még távkapcsoló sem volt. Mondjuk nem is kellett váltogatni a csatornákat…
Szóval a videó elhozta a házimozi élményét. Csak akkor még nem a kép és hangminőség volt professzionális, hanem a filmek kazettákra rögzítésének lehetősége.
A videó Amerikát is „magával hozta”. Nekünk akkor minden menő volt, ami amerikai. Pontosabban csak az volt menő, ami amerikai. A történeteket imádtuk – még ha ostobák is voltak –, a sokszor üres karakterek voltak a hőseink, és úgy általában a hollywoodi stílus szerint akartunk élni.
És Amerikát is az amerikai filmekből ismertük meg. Los Angeles, New York, Washington, Miami stb. voltak a kedvenc helyeink. Tizenévesen nem gondoltam, hogy egyszer eljutok ezekbe a városokba. (Mondjuk Los Angelesben még nem jártam, szóval várom a felajánlásokat!)
Mikor 2012-ben először utaztam New Yorkba már felnőtt voltam, és akkor már jóideje imádtam utazni, jártam számos helyen, és tisztában voltam azzal, hogy milyen filmes helyszíneket fogok ott látni. (Gyerekként a Time Square és Beverly Hills elég közel voltak egymáshoz. Nem voltam okos gyerek.)
Szóval New York leginkább a filmek miatt vonzott. Látni akartam Amerikát, találkozni akartam a hőseimmel.
Utazás előtt több olyan emberrel beszéltem, aki járt már a „Nagy Almában”, és mindenki azt mondta, hogy New York nem Amerika. Inkább olyan, mintha egy külön ország lenne.
Azt kell mondanom, hogy ezzel teljesen egyet értek. Vagyis ezt csak azután értettem meg, miután jártam más amerikai városokban is.
New York zsúfolt, hangos, koszos (Manhattan és Brooklyn bizonyos részein azért vannak rendezett tiszta részek), drága és kis túlzással nincs két egyforma nemzetiségű ember. – De mégis úgy gondolom, hogy egyszerűen az egyik legjobb hely a világon!
Személy szerint az igazán kedvenc részeim Brooklyn Heights, Chelsea, Greenwich Village és természetesen a 42. utca.
A városban sétálni lenyűgöző, lépten-nyomon ámulatba ejt az a különleges atmoszféra.
Rengeteg ikonikus film forgatási helyén jártam, ezek nekem hatalmas élményt jelentettek. Természetesen tetszenek a fantasztikus épületek, az utcai művészetek, de számomra akkor is az az egyik legszuperebb érzés, amikor ott vagyok egy mozis emlék helyszínén, abban a pillanatban megelevenedik a film, és azonnal látom magam előtt a sztorit. Illetve amikor egy olyan filmet nézek, amit New York utcáin forgattak, sokkal jobban tudok azonosulni a történettel.
Gondolatban szinte egyszerre voltam szereplője az Annie Hall, a Tőzsdecápák, a New Jack City, a Die Hard 3 filmeknek.
Persze New York ennél sokkal több, szinte feldolgozhatatlan élmény, de első alkalommal mégis egy mozis utazásként éltem meg.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ekat 2018.11.26. 16:31:49
Fehérlapos 2018.11.26. 16:31:51
Bocs.